Naraku halála avagy az utolsó szilánk

[...]
-Sango! Ideadnád a törölközőt?-kiálltott Kagome barátője után aki ezen a forró nyári estén már kikászálódott a patak hűsítő habjaiból.
-Dobom!-Kagome elkapta a feléje dobott tárgyat, és gyorsan becsavarta magát.
Hamarosan két nagy csattanásra lett figyelmes, ígyhát gyorsan felkapta fölsdön fekvő ruháit, és elindulét a hang irányába.
-Mi történt?- Kérdezi a lány.
-Ez a két perverz itt leskelődött utánunk, amíg mi fürdőztünk.-Felete Sango.
-InuYaha!- Szólt Kagome.-FEKSZIIIIK!-InuYasha a földön áés a hátát fájlalja.
-Ka-go-me!-Kelt fel a földról a félszellem-Ha az a cél, hogy eltörd a gerincem, jelzem jó úton haladsz!
-Egy szilánk!- visította Kagome, erre már InuYasha is felkapta a fejét.
-Hol? Merre? Mutasd az utat Kagome!- A papnő bólintott. Felpattant biciklijére, és Kelet felé vette az irányt.
-Na mi lesz?Jösztök már?
-Még szép!-felete InuYashja nagy lelkesen, és minnyájan  elindultak.
Sango hamarosan felpattant Kriara hátára, húzta magával Shippout, és Mirokut is. >"CSATT"<
_miroku! Mit művelsz már megint?!- Kagome káérdőn néz Sangora.
-A fenekemet simogatja!- durcázik a szellemírtó lány.
-Félreértitek! Én...Én csak... csak megnéztem, hogy nem ütötte-e meg hisz olyan hirtelen felült Kirara hátára...
-Tökéletesen jól vagyok! Köszönöm szépen!
    Eközben főhősdeink hamarosan megérkeztek. Csak egy romos viskót láttak.
-Itt kell lennie!- InuYasha beszaladt a házba.
-Jajj ne!-Sikított Kagome.- Itt...  túl... túl nagy ékkóőszilánkot érzek.... Csakis Narakué lehet.... de akkor... Inuyasha nagy bajban van... INUYASHA VIGYÁZZ!!!- s ezzel a fiú után rohant.
     Kagome leszakladt a lépcsőnm, és egy pincében találta magát.
-Kagome vigyázz!- üvöltötte a félszellem InuYasha, de mire a lány megfordult Naraku ott volt előtte.
"A mindenit de gyors!"- gondolta a lány, majd leguggolt, így Naraku kábító csapásai nem őt, hanem InuYashát találták el.
"Így is jó"- Naraku mopst Kagoméhoz fordultm, és csókot lehelt a lány homlokára, majd egy gázfelhőbe burkolózva eltünt.
"Mi volt ez?"-Tűnődött, majd hirtelen éles fájdalmat érzett azon a ponton a fején, ahol Narakuajkai érintették a lány homlokát.
Idő közben bvefutott M?iroku, Snago, Shippou, és Kriara is.
-Mi történt?- Kérdezte Kagomét a 7 éves kis rókaszellem. Kagome nem felelt, de mindeközben InuYasha magához tlért, eloldozta magát a gyökerek fogságából, és a többiekhez rohant, hogy elmesélje a története addig, amíg eszméletét nem vesztette. (...)
Kagome a nyilaiért nyúklt.:
-Csapdában vagytok!
-Miért? Talán érzed Naraku ékkőszilánkjainak közeledtét???- szegezte Kagoménak a kérdést a fiatal szerzetes. Kagome a nyilait Mirokura szegezte, majd egyetlen lövéssel megölte az ifjút.
-Kagome mit művelsz?!- Sango már majdnem sírt. MOst ő következett.a papnő őt is hidegvérrel lelőtte.Hamarosan Kirarát, majd Shippout is megölte 1-1 szent nyílvesszővel, mejet Naraku gonosz átka megmérgezett.
    Naraku a tó partján álldogált, néháyn méterrel a háztól arréb, s vizébn nézte a mészárlást. Hangosan kacagott...
    Nemsokára nagyon gonosz aura vette körül a még életben maradt kutyaszellem fiát, és az "eszméletétvesztett" Kagomét. Naraku aurája volt az. Alig pár másodperc aatt a tó-tól a papnő háta mögött termett.
- Öld meg!- Adta ki a parancsot Naraku.
    Kagome már emelte is íját, majd InuYasha felé lőtt. A nyílvessző a kutyaszellem szívébe hatolt. Éles fájdalom fogta el a lányt."Jajj ne! Mit tettem?"-könnyek gördöültek végig az arcán. Továbar is úgy tett mintha még mindíg Naraku irányítaná. "Most megöllek te mocsok!"
    Egy szent nyílvessző vágta át a főgonosz torkát.
-Ez nem lehet!- Fulldoklott. Már nem menthette meg a testébe ágyazódott szilánk sem, mert pár perc múlva az kiesett a testéből, és Naraku nyomban meghalt.
    Kagome kétségbeesetten zokogott InuYasha sebére fekve.
"Tudod hogy mentheted meg őket!"- szólalt meg egy belső hang a lányban.
    Kagome fogta a félszellemből kihúzott szent nyílvesszőt, és megvágta vele alkarját. Vérét InuYasha sebébe csepegtette. "Semmi"- gonolta elkeseredve, majd InuYasha ébredezni kezdett.
-InuYasha! Hát életben vagy?-Kagome átölelte kedvesét, és még jobban zokogott. Ezúttal örömkönyek csordultak végig a szép láynarcán.
InuYasha nem szól, csak üres szemekkel bámult maga elé. Hirtelen a fiú szemeiből is könnyek csurdulétak ki, Kagome még szorosabban ölelte, míg InuYasha el nem aludt az ölelésében. Akkor odalépett a többiekhez, s vérével őket is feltámasztotta. (...) Visszaül InuYashához, és a tó vizével törögette a verejtéket a fiú homlokáról.
-Minden rendben lesz!- IuYasha kinyitotta szemeit, fájdalmakkal ugyan, de felült, és Kagome fül,ébe suttogogott:
-Szeretlek!- Azután gyöngéd csókban forr össze a két lélek ajka.
    Miroku látva a csókolózó szerelmeseket sangohoz fordult és elkurjantotta magát:
-SZERETLEK SANGO!- A szellemírtó lány nagyot nevetett, majd ők is forró csókban fejezték ki egymás iránt érzett gyengéd szálaikat, mely egybefűzte őket.
    Shippou is megszólelt végre a nagy csendben:
-Én is szeretlek Kirara!- És megpuszilta a cica fülét.
    Minnyájan hangosan kacagtak.
-MOst mi van? Én már nems zeethetek senkit???
[...]